Mi ma a családiház építők legnagyobb kihívása?
Ha ma valaki családi ház építésébe vág, szinte biztosan ugyanazokkal a problémákkal találkozik. Nincs elegendő szakember, az építkezés sok élőmunkát igényel, elhúzódik, drága, és a legnagyobb kérdés sokszor az: mennyibe fog ez végül kerülni?
Ismerős? Valószínűleg ti is ezt halljátok a környezetetekből, vagy akár saját tapasztalatból tudjátok, miről van szó.
Jogosan merül fel a kérdés: rendben, Balázs, de hogyan lehet ezen egyáltalán segíteni? Hiszen egy házhoz kell kőműves, ács, burkoló, gépész, villanyszerelő… és idő kell ahhoz is, hogy felépüljenek a falak, elkészüljön a tetőszerkezet, majd sorra a belső munkák.
A válaszom rövid és egyértelmű: előregyártás.
Mi lenne, ha az építkezés nem egymásra váró munkafolyamatok sorozata lenne? Mi lenne, ha amíg a helyszínen az alapozás készül, addig a falak már gyártás alatt állnának, és mire azok a helyükre kerülnek, a tetőszerkezet is készen lenne? Sőt, akár a fürdőszobai blokk is kiburkolva érkezne, és a helyszínen már csak beemelni és rákötni kellene a vezetékeket.
Mi lenne, ha egy kiválasztott típusterv alapján a falpaneleket és a szeglemezes tetőszerkezetet gyártósoron, ellenőrzött környezetben készítenék el, majd darus teherautóval a helyszínre szállítanák, és ott néhány nap alatt a helyükre kerülnének?
Ennek az eredménye egy jóval gyorsabb és kiszámíthatóbb építkezés. Egy családi ház akár 3–5 hónap alatt kulcsrakész állapotba kerülhet. Csökken az inflációs kockázat, az időjárás miatti csúszások száma, és a gyári előregyártás miatt a minőség is sokkal egyenletesebb.
Tőlünk nyugatabbra ezek a megoldások már ma is meghatározóak. Úgy gondolom, az élőmunka árának emelkedése, a gazdasági környezet bizonytalansága és a technológiai fejlődés miatt Magyarországon is egyre nagyobb szerepet kap majd az előregyártott elemekre épülő családi ház építés.
Nagyelemes falak
Ez a faltípus gyártósoron előállított blokkokból, panelekből szerelhető össze.
Anyaga különböző lehet beton (pl. Leier kéregfal /LKF/), Ytong, liapor (duzzasztott agyagkavics), fa (pl. SIP panel),stb.
Röviden fussuk át ezeket a faltípusokat:
Leier kéregfal:
A Leier kéregfal egy előregyártott vasbeton paneles falrendszer, amely két vékony vasbeton kéregből és a köztük elhelyezett helyszíni betonmagból áll. A kéregpanelek gyárban készülnek, beépített vasalással, a helyszínen összeállítás után monolit betonnal kiöntik, így végül egybefüggő vasbeton fal jön létre.
Előnye: a teherhordó falszerkezet, statikailag kedvező, gyors kivitelezés, zsaluzás nagy része kiváltott, pontos méretek, sima felületek (vakolás minimalizálható)
Hátránya: a hőszigetelés nem része a szerkezetnek, azt külön kell kialakítani, a minőség nagyban függ a helyszíni betonozás és kapcsolatok szakszerűségétől, a gépészeti, elektromos áttörések előre tervezést igényelnek
YTONG paneles fal
Az Ytong panel előregyártott pórusbeton falszerkezeti elem, amelyet gyárilag méretre vágva, nagy pontossággal készítenek. Alkalmas teherhordó és válaszfalként is, vastagságától és típusától függően.
A pórusbeton szerkezet jó hőszigetelő és páraáteresztő tulajdonságú, ugyanakkor nyomószilárdsága alacsonyabb, mint a hagyományos égetett tégláé, ezért statikai tervezést igényel.
Előnye: gyors, száraz kivitelezés, kiváló méretpontosság, vékonyágyas ragasztás. Jó hőtechnikai és páratechnikai tulajdonságok. Könnyen vágható, alakítható.
Hátránya: mechanikai sérülésekre érzékenyebb, rögzítésekhez speciális dübel szükséges, tartós nedvességgel szemben védelem szükséges.
Liapor paneles fal
Égetett, duzzasztott agyagkavicsból (Liapor szemcsék) és cementkötőanyagból készül. Gyakorlatilag egy nagy tégla egy-egy fal. A szerkezet jó hő- és hangszigetelő tulajdonságú, miközben teherhordásra is alkalmas, megfelelő vastagság és statikai kialakítás mellett.
Elsősorban családi házak és kisebb társasházak építésénél alkalmazzák.
Előnye: a megszokott tégla hatású fal érzetét adja, könnyű, mégis megfelelő teherbírású falazat. Jó hőtechnikai és hangszigetelési tulajdonságok. Gyors kivitelezés, pontos méretezés. Jó tűzállóság.
Hátrány: a hőszigetelése önmagában általában nem elegendő, kiegészítő szigetelés szükséges, vágása, megmunkálása poros, odafigyelést igényel, rögzítésekhez gyakran speciális dübel ajánlott
CLT panel (Cross Laminated Timber)
Keresztirányban rétegragasztott fa panelekből épülő falrendszer egy modern, előregyártott faépítési technológia. A panelek több rétegben, egymásra merőlegesen ragasztott fa lamellákból készülnek, ami nagy szilárdságot és méretstabilitást ad a szerkezetnek. A fal-, födém- és tetőpanelek gyárban készülnek, a helyszínen daruval emelik be őket.
Előnyök: A CLT panelek teherhordó szerkezetként működnek, ezért masszív, merev épületek hozhatók létre velük. Az előregyártás miatt az építés rendkívül gyors és pontos. A fa természetes anyagként jó belső klímát biztosít, és megfelelő rétegrenddel kiváló hő- és hangszigetelési értékek érhetők el. Fenntartható, alacsony környezeti terhelésű megoldás, tűzvédelmi szempontból pedig kiszámíthatóan viselkedik, mivel a vastag faanyag elszenesedéssel védi a belső rétegeket.
Hátrányok: A CLT rendszerek anyagköltsége jellemzően magasabb, mint a hagyományos falazott vagy könnyűszerkezetes megoldásoké. A tervezés és a kivitelezés nagyfokú precizitást és tapasztalatot igényel, utólagos módosításokra korlátozottan van lehetőség. A megfelelő páratechnikai és akusztikai kialakítás külön figyelmet igényel.
SIP panel (Structural Insulated Panel)
Előregyártott, teherhordó szendvicsszerkezet, amely két oldalon nagy szilárdságú szerkezeti lapból (jellemzően OSB), a két lap között pedig hőszigetelő magból (EPS, PUR vagy PIR) áll.
A panelek együttdolgozó szerkezete biztosítja a teherhordást, míg a közbenső szigetelő réteg kiemelkedő hőtechnikai tulajdonságokat ad, gyors és száraz kivitelezést téve lehetővé.
Előnye: a gyártás nem a helyszínen történik, így nem függ az időjárástól és a gyártási idő alatt más munkafolyamatok is folyhatnak az építkezésen (pl. az alapozás készítése alatt már készülhetnek a falak a gyárban). Beépítésük általában egy-négy nap alatt megtörténik.
Hátránya: nem, vagy nehezen véshető, ezért már a gyártásnál be kell építeni a védőcsöveket. Daru szükséges a beemeléshez, ezért jól megközelíthető kell legyen a helyszín. Gyártást követően nem variálható, tehát a tervezésnél jól át kell gondolni az épület kialakítását, berendezéseit (hova kerüljenek kapcsolók dugaljak, stb.)
MgO paneles falak
Itt az OSB táblák helyett felvátja a magnézium-oxid (MgO). Ideálisak tűz- és vízterhelésnek kitett helyeken (például fürdőszobák, pincék), valamint olyan épületeknél, ahol fontos a gyors kivitelezés és a jó belső klíma, illetve az egészségtudatos anyaghasználat. Az ilyen panelekből épülő falrendszerek egyre gyakrabban kerülnek szóba a modern építőiparban, mivel igen meggyőző előnyei vannak a fa anyagú OSB-vel szemben, azonban a hátrányai miatt nagy odafigyelést igényel a beépítése.
Előnyök: tűzállósága, az MgO anyag nem ég el és nem bocsát ki toxikus füstöt. Nedvesség- és penészállósága, a panelek jobban ellenállnak a párás környezetnek, mint a hagyományos gipszkarton, és kevésbé hajlamosak penészedésre. Szilárdsága és méretstabilitása, magas mechanikai szilárdságuk és stabilitásuk miatt teherhordó falakban is használhatók. Fenntarthatósága, természetes ásványokból készülnek, alacsony VOC-kibocsátással és jobb környezeti lábnyommal.
Hátránya: anyag- és beépítési kihívásai, hogy bizonyos MgO panelek ridegebbek és érzékenyebbek lehetnek a helytelen rögzítésre vagy nem megfelelő (pl. rozsdamentes) csavarokra, ezért szakszerű beépítést igényelnek. Fennáll a nedvesség-érzékenység bizonyos típusoknál. Néhány gyártási eljárás miatt előfordulhat “izzadás” vagy korrózió fém rögzítőelemeknél, ha túl sok nedvességet vesz fel a panel. Viszonylag új technológia. Még nem annyira elterjedt és egységesen szabványosított, mint a klasszikus építőanyagok; ezért alapos tervezést és anyagminőség-ellenőrzést igényel.